ReportAir Magazin

30 éves az Airvent

Az Airvent Légtechnikai Zrt. immár harminc éve biztosít egészséges és kellemes belső klímát lakossági, kereskedelmi és ipari épületekben. Pataki Mihályt, az Airvent alapítóját és vezérigazgatóját kérdeztük a cégalapításról, az elmúlt három évtized mérföldköveiről, sikereiről – és persze a jövőről.

A rendszerváltás előtt Svédországban éltél és dolgoztál. Mesélnél nekünk a magyarországi cégalapítás hátteréről és folyamatáról?

1976-ban, 25 évesen mentem ki Svédországba, ahol megtanultam svédül és angolul, majd állami támogatással főiskolát végeztem. 1982-ben tervezőként dolgoztam egy malmöi légtechnikai tervezőirodában, amikor megkeresett az általam akkor már jól ismert Lasse Lundeberg, azzal a céllal, hogy tervezzem be a munkáimba a KB Klimatbyrån által forgalmazott termékeket. Jól ismertem a termékeiket, pontosabban a piaci hátrányukat a többi gyártóval szemben, így javaslatot tettem a fejlesztésükre, javításukra. Ez a partnerkapcsolat olyan sikeresen alakult, hogy 1983-ban Lasse átalakította az eredetileg 1977-ben alapított, légtechnikai elemekkel kereskedő céget, és 50%‑os tulajdonosa lettem a svédországi székhelyű, ma is sikeresen működő Klimatbyrånnak. 1984-ben elkezdtünk gyártatni Hódmezővásárhelyen, Mélykúton és Szarvason, ahonnan már a kezdeti időszakban is heti rendszerességgel szállítottuk a rácsokat, szelepeket, hangcsillapítókat és dobozokat Skandináviába. A magyarországi gyártókat akkoriban Zakupszky Gábor kollégánk felügyelte, én pedig hetente ingáztam a két ország között. A nyolcvanas évek végére – a termékek kimagasló minőségének köszönhetően – exponenciális növekedést értünk el, és volt, hogy évről évre megháromszoroztuk, megnégyszereztük az előző éves forgalmakat.

Tehát eleinte magyar beszállítókkal gyártattatok. Miért kellett megváltoztatni ezt a felállást?

A rendszerváltás előre nem látható problémákat okozott az üzletnek. Egyik magyarországi gyártónkat magával ragadta a kor vadkapitalista hangulata, és Európa-szerte árusítani kezdte az általunk fejlesztett termékeket, így azonnal új megoldást kerestünk az előállításukra. 1990‑ben kibéreltük a mai kecskeméti központunk földrajzi helyén álló Kossuth Tsz használaton kívül álló csarnokait, és 12 emberünkkel néhány hét alatt beindítottuk a ma­gyar­országi termelést. Így történt, hogy 1990. október 19‑én megalakult az akkor még kft. formájában működő Airvent. Az új gyárépületbe Svédországból hoztunk préshajlító és ponthegesztő gépeket, valamint szerszámokat, a festőüzemet viszont teljes mértékben mi építettük. Török Béla kollégámmal, aki kiemelkedő képességű gépész­mérnök és résztulajdonos is volt, kidolgoztuk az elektrosztatikus porfestés számunkra legalkalmasabb technológiai folyamatát, amelyet a mai napig alkalmazunk. A gyártásunk dinamikusan fejlődött: három hónap alatt a 12 emberből 30 lett, és az első év végére sikerült azt a heti gyártott darabszámot elérni, amelyet a magyar­országi beszállítók a rendszerváltás előtt termeltek a skandináv piacra.

Idézőjel

A kilencvenes években választott partnereinkkel mind a mai napig folyamatos és nagyon jó üzleti kapcsolatban vagyunk.

Akkoriban Magyarországon még nem is ismerték az Airvent márkanevet?

Így van. Fordulópontot jelentett a cég életében az 1993-as év, amikor Suta Mária kereskedelmi igazgatóval elkezdtük az Airvent által gyártott termékek magyarországi kereskedelmét, valamint a kiegészítő termékek forgalmazását. Büszkék vagyunk arra, hogy a kilencvenes években választott partnereinkkel mind a mai napig folyamatos és nagyon jó üzleti kapcsolatban vagyunk, ilyen például az S&P, az Östberg vagy a VEAB, hogy csak a legnevesebbeket említsük. Az első magyar­országi irodánkat Budapesten, a Nagykőrösi út egyik emeletes házának a földszintjén nyitottuk meg, kis raktárral a szomszédos telken.

Milyen kihívásokkal kellett szembenézni új piaci szereplőként?

Az akkor újonnan csatlakozó munkatársak feladata az volt, hogy megismertessék a termékeinket a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, a beruházókkal és a lakossággal. Amikor éppen Magyarországon tartózkodtam, jómagam is jártam a cégek­et Máriával. Eleinte a Fűtőber és a Hungaropanol voltak a versenytársaink, külföldi cégeknek egyáltalán nem volt irodája Magyarországon. A gyártásunk és a forgalmunk exponenciálisan növekedett az első tíz évben, így a kilencvenes évek végére már 150 munkavállalónk volt. Akkortájt hoztuk létre a debreceni, valamint a kecskeméti kereskedelmi irodákat, majd ezt követte a szombathelyi képviseletünk a 2000-es évek elején. Ezt a lendületet egészen 2008‑ig sikerült tartanunk.

Ikon NÉVJEGY


Pataki Mihály

alapító, vezérigazgató

A légtechnikai üzletág mellett a lovak nagy szerelmese, a Pataki Ménes alapítója. A magyar lovaskultúra megőrzésének érdekében a tenyésztés mellett díjugrató versenyeket is szervez.

Kecskemét anno

1996-ban kezdődtek a gyárépületek felújításai

 

Akkor már 360-an dolgoztak az Airventnél. Milyen változásokat hozott a gazdasági válság?

A 2008-ban bekövetkezett válság tönkretette az építő­ipart, amit Magyarország nagyon lassan hevert ki. Szerencsés helyzetben voltunk, hiszen Svédország és Dánia gazdasága viszonylag gyorsan helyreállt. A magyarországi forgalomkieséseinket egy éven belül ellensúlyozta az exportpiacunk, így a válság alatt is képesek voltunk munkavállalói állományunk megőrzésére. A válság éveit is igyekeztünk hasznosan tölteni, nagyobb figyelem és több idő jutott az új termékek fejlesztésére – megalapozva jelenkorunk lendületét.

Eleinte csak egyszerűbb termékek gyártásával foglalkoztatok. Hogyan bővült a paletta az évek során?

Kezdetben rácsokat, befúvókat, dobozokat és hangcsillapítókat állítottunk elő. Olyan termékeket, amelyeket nagy darabszámban lehetett gyártani, és amelyekhez nem mellékesen megvolt a szükséges gépparkunk. Tehetséges szakembereinkkel folyamatosan tökéletesítettük a termékek funkcionalitását és gyárthatóságát. A palettánkat folyamatosan bővítettük a piac igényei szerint, a célunk pedig az volt, hogy a termékeinkkel egy komplett légtechnikai projektnek legalább a 80%-át ki tudjuk szolgálni – vagyis, hogy ha lehet, ne menjen a vevő más gyártókhoz egy-egy hiányzó termékért. A kilencvenes években ezért kezdtünk gyártani légkezelőket (akkoriban az IV Produkt licence alapján), amelyeket főleg a magyar piacon értékesítettünk.

Kecskemét anno

Itt indult az Airvent története 1990-ben

 

Azóta már a Plex-széria harmadik generációja áll fejlesztés alatt. Miben erősek az Airvent légkezelői?

A szigorodó műszaki követelmények, valamint az új követelményrendszerek bevezetése arra sarkallt minket, hogy az alapoktól kezdve gondoljuk át a légkezelőgyártás irányát és lehetőségeit. Teljesen új vázprofilt, sarokelemet és illesztő mechanizmust (EasyLink™) alkottunk meg, amely a mai napig egyedülálló a piacon. A kezdetektől EC ventilátorokat alkalmaztunk, illetve rendkívül büszkék vagyunk a saját fejlesztésű CA-Plex automatikánkra is.

A kecskeméti központban a gépészeti fejlesztések mellett automatizálással is foglalkoztok?

A klímagerendás hűtő- és szellőztetőrendszerek kapcsán merült fel először az Airventnél az automatikus szabályozás, vezérlés fejlesztése. 2003 óta gyártunk klímagerendákat, és ez a terület azóta is az Airvent egyik zászlóshajója. A klíma­gerenda egy rendkívül elegáns, hatékony, jól szabályozható termék, amelyhez 2010-ben kifejlesztettünk egy helyiségszabályozó vezérlőegységet (ControlAir), valamint egy olyan felügyeleti és optimalizáló rendszert (SUM), amellyel a mindenkori igények biztosítása mellett minimalizálható a gépészeti rendszer energiafelhasználása. A 2013-ban épült, új kecskeméti irodaépület gépészete már ezzel a felügyeleti rendszerrel kiépített, becsléseink szerint az igényalapú szabályozással a tervezett primerenergia-fogyasztás 2/3-át tudjuk megtakarítani.

Az Airvent története

A hetvenes évektől napjainkig


1977 – Megalakul a svédországi Klimatbyrån

1983 – Pataki Mihály Klimatbyrån résztulajdonos

1984 – Együttműködés magyar gyártókkal, svédországi értékesítés

1989 – Rendszerváltás

1990 – Airvent Kft. megalakulása, a gyártás megindul Kecskeméten Kollégák száma: 12 fő

1993 – Belföldi értékesítés elindítása, budapesti iroda létrehozása Kollégák száma: 50 fő

1998 – Airvent Zrt. megalakulása, ISO 9001 bevezetése Kollégák száma: 120 fő

2000 – Negyedik magyarországi iroda létesítése Kollégák száma: 150 fő

2008 – Légkezelőgép- és automatikafejlesztések Kollégák száma: 360 fő

2014 – Netavent (VAV specialista dán cég) csatlakozása a cégcsoporthoz Kollégák száma: 380 fő

2020Kollégák száma: 400 fő

Visszatekintve az Airvent elmúlt 30 évére, mire vagy a legbüszkébb?

Főként arra, hogy az Airvent fejlődése – kisebb-nagyobb gazdasági visszaesésektől eltekintve – töretlen volt. A háromfős induló létszámból mára 400 lett úgy, hogy a válság idején is képesek voltunk megőrizni dolgozói állományunkat – ezt kevés cég mondhatja el magáról. Büszkék lehetünk arra is, hogy a Skandinávián túl már majdnem minden kontinensen jelen vannak az Airvent termékei: szállítottunk már Kanadába, Új-Zélandra, Japánba és Szingapúrba is. Ez számomra azt jelenti, hogy a termékeink megjelenése és minősége a világon bárhol megállja a helyét. És végül, de nem utolsósorban büszke vagyok az állandóságra. Több tucatnyi kollégánk van, aki a kezdetek óta velünk dolgozik, és az sem ritka, hogy a gyermekeik is nálunk helyezkednek el. Nem kell messzire menni, immár három gyermekem is az Airvent csapatait erősíti, és ha egyszer már tényleg nyugdíjba vonulok, nyugodt szívvel fogom itt hagyni a munkát a következő generációk számára.

Mit gondolsz, milyen jövő vár az iparágra, és különös tekintettel az Airventre?

Egy biztos, az Airventnek van jövője – a mai világban már ez sem egyértelmű. Nagy erényünk, hogy ütőképes, erős szellemi gárdánk van: a tapasztalt munkavállalóink képviselik az Airventtől megszokott minőséget és egzisztenciát, az újonnan csatlakozó kollégáknak pedig az ötleteikkel, új nézőpontokkal mindig sikerült valamilyen módon előrelendíteniük a céget. Véleményem szerint az épületgépészet jövőjében el fog jönni az a fordulópont, amikor a gyártott termékek hatékonysága egy olyan magas szintet ér el, hogy végre elkezdünk foglalkozni a rendszerek hatékonyságával is. Mint mondottam, mi már fel vagyunk készülve erre az időszakra is (az optimalizáló és felügyeleti rendszerünkkel), viszont amíg nem jelenik meg erre az igény a beruházói oldalról, addig az a dolgunk, hogy minél szélesebb körben terjesszük az igényalapú gépészeti szabályozás lehetőségeit és fontosságát.

— Kecskemét 2020.